2008. január 31-én nyitották meg a Servier Kutatóintézetet. Dr. Blaskó Gábor akadémikussal, a Servier Kutatóintézet Zrt. igazgatójával, a gyógyszerkémiai K+F tevékenység hatásairól beszélgettünk.
– Milyen kutatási tevékenységet folytatnak a megnyitás óta?
– A gyógyszerkutatás legelső lépcsője a hit-to-lead kutatás: a nyom megtalálását követően a vezérmolekula megkeresése a feladatunk. Megkapjuk a nagy áteresztőképességű in vitro biológiai tesztelés (HTS) adatait Párizsból, a Servier biológiai részlegéből, amelyeket kemometriai és egyéb modellezési technikákkal feldolgozunk. A hamis találatokat megpróbáljuk kiszűrni, a megtalált molekulák hatását validáljuk és csak ezeket visszük el odáig, hogy vezérmolekula legyen belőlük.
– Milyen gyorsan végeznek el egy ilyen projektet?
– A jellemzően onkológiai vagy központi idegrendszeri területen gyűjtött HTS adathalmaz azzal a célkitűzéssel érkezik, hogy hat-nyolc hónap alatt validáljunk egy vagy több vezető molekulát. Amint elkészülnek a vezérmolekulák, azokat átadjuk a felfedező kutatást végző divízió munkatársainak, akik a Servier onkológiai, farmakológiai és biokémiai részlegeivel karöltve olyan optimalizált vezérmolekulákat hoznak létre, amelyek aztán preklinikai fejlesztésre kerülnek. A preklinikai fejlesztés során a gyógyszerkiválasztási kritériumoknak megfelelő biztonsági, farmakokinetikai és toxikológiai vizsgálatokat is el kell végezni.
– Ezen belül hol azonosítható az Önök feladata?
– A preklinikai fejlesztési szakaszt két részre osztjuk. A mi feladatunk az első részt megelőzően az optimalizált onkológiai vezérmolekulák olyan mennyiségben történő előállítása, ami a preklinikai fejlesztés első szakaszához szükséges. Ezt követően a kémiai eljárást átadjuk a Servier normandiai kémiai fejlesztési üzemének, ahol elkészítik azt a több kilónyi anyagot, ami a klinikai kutatáshoz szükséges.
